A könnyűszerkezetes építés horizontja

kep-alap-web„A horizont (régebben horizon) görög eredetű szó, amelynek jelentése egy koordináta-rendszer alapsíkja, illetve egy olyan vonal, amelyen az ég és a föld összeérni látszik. A szót (és magyar megfelelőjét, a látóhatárt) gyakran átvitt értelemben is használják."*
„A HORIZONT védett márkanév, ami egy fejlett, korszerű, energiatakarékos tűzihorganyzott acélszerkezetes építéstechnológiát képvisel."**

Az eredeti értelmezés szerinti horizont, magyarul látóhatár távolsága sík vidéken a szemlélő szemmagasságától függ. Átlagos 1,7 méteres szemmagassággal számolva a belátható terület sugara 4,5 kilométer. Ha nagyobb területet akarunk átlátni, akkor a nézőpontunk magasságát feljebb kell vinni. Ezt az elvet érdemes követnünk akkor is, amikor a könnyűszerkezetes építés múltjáról, jelenéről és jövőjéről gondolkodunk. Nézőpontunkat nemcsak térben, de időben is érdemes egy kicsit eltávolítani az anyaföldtől, hiszen felülről jobban átláthatók a dolgok, a történések és összefüggéseik.

kep1-webA könnyűszerkezetes építés kezdetei

Az építészet egyre nagyobb fizikai magasságok felé törekvésének igényét (tornyok, felhőkarcolók) a 19. század közepétől kizárólag acélszerkezetekkel elégítették ki (pl. 1851: Kristálypalota, London; 1880: Home Insurance Company Building, Chicago; 1889: Eiffel-torony, Párizs; 1902: Flatiron Building, New York).

kep2-webAz acélváz-szerkezetű építés tehát Európában és Amerikában közel egyidőben alakult ki – de kezdetben nem viselte a „könnyűszerkezet" elnevezést. Igaz, ezek az építmények az „örökkévalóság" reményével épültek.

Ferdinánd Fillod munkásságához kapcsolódik az 1950–1960-as években az elemekből szerelhető, hőszigetelt szendvics falszerkezetű acél épületek szabadalmaztatása, lakóépületként, illetve templomként és katonai bázis/kutatócsoport barakképületeiként (1. kép: Antarktiszi kutatóbázis; 2. kép: Trópusi barakk épületben kialakított templom; 3. kép: Algériai katonai tábor könnyűszerkezetes épületei). 

 

kep3a-web

A könnyűszerkezetes építés hazai története

A hazai építőipar szóhasználatában az elmúlt 60 év során a „könnyűszerkezet" kifejezés tartalma sokat változott. Két nagy korszakot különböztethetünk meg: az 1960 és 1980 közötti, illetve az 1990-től napjainkig terjedő időszakot.

Hazai könnyűszerkezetek 1960–1980 között

1960 és 1980 között a könnyűszerkezet megnevezés az acél tartószerkezetű, szerelt homlokzatú épületeket jelentette. Az 1960-as évek legvégén, az úgynevezett új gazdasági mechanizmus időszakában a magyar gazdaság fellendülni látszott, egyfajta verseny és konkurenciaharc kezdett kialakulni. Így az „amerikai álom" részeként jelentek meg itthon is (könnyűszerkezetes célprogrammal megtámogatva) az ipar változó igényeit gyorsan követni képes, hamar megépíthető és nem az örökkévalóságnak tervezett, hanem az üzleti céloknak megfelelôen rövidebb várható élettartamot biztosító, szükség esetén elbontható, anyagukban újrahasznosítható épületek. Építési volumen tekintetében a nagy alapterületű ipari csarnokszerkezetek építése képezte a legnagyobb piacot. A hazai gyártásban megjelentek a nagy fesztávolságú acélkeretes csarnokmegoldások. A csarnokszerkezetekkel párhuzamosan megjelent egy másfajta könnyűszerkezetes épülettípus, illetve könnyűszerkezetes rendszerkomponens iránti igény is.

Könnyûszerkezetes homlokzatok

Az iparosított kivitelezés gyorsasága iránti építtetői igény az 1950-es évek Amerikájában elemi erővel jelentkezett. A horganyzott acél vázszerkezetű, gipszkarton burkolatú határoló fal hozzánk „szárazépítés" néven gyűrűzött be. Mai szemmel nézve megmosolyogtató építőelem a könnyűszerkezetes építés hőskorában alkalmazott vékony szendvicspanel. Ne felejtsük azonban el, hogy az 1950-es években az első nagy olaj- és energiaválságáról még csak nem is álmodtak az emberek sem Amerikában, sem Európában...

kep3-webA glasal szendvicspanel „divatja" az 1970-es évek közepén érte el Magyarországot, és sok könnyűszerkezetes középület épült ezzel a homlokzatképzéssel. Ezek közül ma már talán egy sem látható eredeti állapotában. A rendszerváltást követően pedig a többszintes épületeknél a könnyűszerkezetes homlokzatok alkalmazása hosszú évekig háttérbe szorult.

Hazai könnyűszerkezetek 1990-től napjainkig

1980 és 1990 között a hazai építő szakma „elfeledkezett" a könnyűszerkezetes építésről. A rendszerváltást követően – első lépésként az Amerikából, Kanadából hazatelepülő honfitársaink munkálkodása nyomán – a „könnyűszerkezet" ismét megjelent a műszaki szóhasználatban, de most már alapvetően fa- és acélvázas kisházak, készházak, kompozit szerkezetek formájában.

kep5-webA favázas épületekelsősorban a családiházépítésnél terjedtek el. Acélvázas „versenytársaikhoz" képest előnyük az egyszerű (szinte házilagosan is megoldható) kivitelezés, és a későbbi toldások, átalakítások csupán fűrészt és szeget vagy facsavart feltételező, kevésbé szakmunkaigényes elvégezhetősége. Komoly hátrányuk viszont a faanyag nedvességgel, biológiai kártevőkkel és tűzzel szembeni érzékenysége, valamint a fa tartószerkezetnek az acélszelvényekhez képesti kisebb merevsége, kisebb teherbíró képessége, és persze az előzőek következményeként várható rövidebb élettartam (4. kép: Faoszloptartóvázas könnyűszerkezetes épület biológiai károsodása – építés éve: 2003; 5. kép: Favázas szakipari fal tönkremenetele nedvesség hatására – építés éve: 1975).

Jelentős eltérés az 1980 előtti könnyűszerkezetes épületekhez képest, hogy 1991-től energetikai szempontú hőtechnikai szabvány lépett életbe, 2006-tól pedig az energetikai rendelet előírásainak kell eleget tenni. A hőszigetelő-képesség a könnyű acélvázas szerkezeteknél tetszés szerinti mértékig növelhető, hiszen csak a tartóborda méretén és a hőszigetelés vastagságán múlik az elérhető teljesítmény.

kep6-webHORIZONT 1997

A rendszerváltás utáni hazai könnyűszerkezetes építés történetét jól példázza az 1992-ben alakult, majd 1997-ben a könnyű acélszerkezetes építési technológia elterjesztését célul tűző Horizont Kft. működése. Alapítója 1991-ben „kanadás" magyarként települt vissza az óhazába. Többéves intenzív kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként hozta létre a HORIZONT technológiát. A számítógéppel támogatott tervezés és gyártás, a gyártóhelyi vagy akár helyszíni előszerelés lehetőségének biztosítása kep7-weblerövidítette a rendszer kivitelezési idejét, és távoli helyszíneken való megjelenésre is alkalmassá, versenyképessé tette. Így vált lehetségessé, hogy nemzetközi kooperációban 2009-ben jelen legyen egy algériai sivatagi katonai tábor konténer jellegű barakképületeinek építésénél (6. kép: Katonai tábor barakképületei Algériában), illetve 2006-ban egy Szahalin szigeti ipartelepi könnyűacél panelszerkezetű irodaház létrehozásánál (7. kép: Irodaépület ipari környezetben Szahalin szigetén könnyű acélvázas falpanelekből), mely a mai napig helytáll az erős viharok és a gyakori földrengések ellenére is.

kep8-webA hazai referenciák között számos szociális és oktatási épület (8. kép: Óvodaépület könnyű acélszerkezetből, fa tetőszerkezettel, 2010), egy- és többszintes családi és társasház (9. kép: Többszintes társasház könnyű acélszerkezettel, 2014), valamint egy- és többszintes ráépítés, tetőtérbeépítés található (10. kép: Emeletráépítés könnyű acélszerkezetes tetőtérbeépítés jelleggel, 2008; 11. kép: Az elkészült könnyűszerkezetes emeletráépítés, 2008; 12. kép: Belvárosi tömbrehabilitáció kétszintes könnyűszerkezetes tetőtéri bővítéssel, 2009; 13. kép: Belvárosi tömbrehabilitáció tetőtéri bővítéssel, 2009).

kep9-webA bemutatott példák azt igazolják, hogy a könnyűacél vázszerkezetes épületekkel szélsőséges éghajlati körülmények között is sikeresen és gyorsan elégíthetők ki a megrendelői igények. A könnyűszerkezetes rendszerek – gondos tervezés és hozzáértő kivitelezés esetén – bármilyen építtetői igény kiszolgálására alkalmassá tehetők. 

Előnyeiket különösen ott lehet kiaknázni, ahol kis önsúly mellett nagy teherbírásra és térbeli merevségre, illetve az átlagos szintet meghaladó hőszigetelő képességre és fokozottan energiatakarékos épületburok kialakítására van igény, nagy méretpontosság és rövid helyszíni kivitelezési idő mellett. 

kep10-webkep11-web

 Az elmúlt időszak gazdasági válsága a könnyűszerkezetes építést is ellehetetlenítette. A könnyűacél vázszerkezetű épületeket gyártó, forgalmazó és kivitelező cégek rövid távon legfeljebb a túlélést tűzhették ki célként, és bizony az sem mindenkinek sikerült. A világ azonban változik, és a könnyűszerkezetes építés iránt megnövekedett igény azt mutatja, hogy egy dinamikusabb fellendülés vette kezdetét.

kep12-webkep13-web

 Dr. Tóth Elek – DLA
BME, Magasépítési Tanszék

http://www.magyarepitestechnika.hu/index.php/2014-7-8/2092-a-koennyuszer...