Betonból könnyűt

Ma, amikor újra felfedezik, hogy érdemes a természet takarékos szerkezeteit vizsgálni, a természet szabad formáit tanulmányozni, a betonszakma is előveheti régebbi, értékes hagyományait.

Az új kutatási programok új alapokra kívánják helyezni a jövő szerkezetépítéseit, a födémek, falak és pillérek esetében az „erők meghatározzák a formákat" elvet szeretnék követni.

Alapvető célok:

1. Olyan új formákat keresni, melyek kiterjesztik a betonépítés alkalmazhatósági területeit; a zsaluzási technológiákat olyan irányában fejleszteni, melyek segítségével a legcélszerűbb geometriákat lehet megvalósítani és a variábilis használhatóság követelményének is megfelelnek.

2. Az „erő meghatározza a formát" alapigazsághoz igazodva az épületrészek tömegei jelentősen csökkenthetők, és így a természet erőforrásaival takarékoskodni lehet, a cementfelhasználás nagyságrenddel csökkenthető. (Évente a cementipar a világon kb. 1 milliárd tonna széndioxidkibocsátással túllépi a légi forgalom CO2-kibocsátását, ami kb. 760 millió tonna.)

3. A kutatások célpontjában állnak a könnyűbeton építmények megvalósításának az anyagai, így az öntömörödő, a nagy és ultra nagy szilárdságú betonok, a könnyű, a duktilis és a nagyon sok új tulajdonsággal rendelkező betonok.

fesztavolsag-webA betonépítést korábban a pumpált betonok forradalmasították. Segítségükkel a nagy tömegek betonozása is egyszerűvé vált. Az újabb és újabb zsaluzatokkal egyre könnyebbé vált a sík felületek zsaluzása. A betonépítés egyre betonpazarolóbb lett. Most a „betonból könnyűt" program a fenntartható fejlődés segítésén túl a csúcstechnológiák fejlesztését is ösztönzi, komoly össztársadalmi érdeknek tekintve a program sikeres megvalósítását.

ÚJ TENDENCIÁK A BETONÉPÍTÉSBEN

A 21. század elejére a betonépítési kultúra olyan mértékben tört előre, amilyen méretű fejlődésre aligha számított a szakma. A nagy fejlődéshez hozzájárultak a sztárépítészek, akik a hetvenes-nyolcvanas évek tömegtermelése után egyre egyedibb épületeket terveztek, szakítva az egyenes vonalakkal, a négyszög-keresztmetszetekkel, mintegy az
ötvenes-hatvanas évek építési kultúráit – Niemeyer, Nervi és hasonló nagyságok munkásságát – idézve. Az építészek elképzelései újabb és újabb kihívásokat jelentettek a betonipar számára, és egymás után jelentek meg az újszerű beton anyagok. Néhány az utóbbi két évtized legjellemzőbb fejlesztéseiből.

Betonok szilárdságainak növekedése

20 év alatt a beépített betonok szilárdságai megduplázódtak, de megjelentek az igen nagy szilárdságú, sőt az ultra nagy szilárdságú betonok is.

Öntömörödő betonok

Már a nyolcvanas években lehetett hallani a Japánból indult öntömörödő betonokról. A kémia fejlődése adta a nagy hatékonyságú folyósítókat. Mára az öntömörödő betonok alkalmazása az elemgyárakban különösen elterjedt, de a monolit betonépítményekhez is egyre gyakrabban alkalmaznak öntömörödő betonokat.

ipar-es-tudomany-web

Egyre vékonyabb betonszerkezetek

A nagyobb betonszilárdságok és az öntömörödő tulajdonságok lehetővé teszik az egészen vékony szerkezeti elemek készítését. A vékony szerkezetekben egyre nehezebb biztosítani a betonacél betontakarását. Növekszik a kereslet az újabb húzóerőt felvevő anyagok iránt.

Üvegszálbeton, textilbeton

A különböző üvegszálak, műanyag szálak alkalmazása a betonokban egyre gyakoribb. A fejlesztések lehetővé tették, hogy ezek a betétek a betonban tartósak maradhassanak. Egymás után jelennek meg a gyártó cégek, mint a Rieder, Hering, Rudolph, Fydro, 13–20 mm vastag szálbetonlemezekkel. Az újabb fejlesztések már a térelemek gyártását is lehetővé teszik. Ezeket a lemezeket több színben és felületi megmunkálással hozzák forgalomba. Ma már Magyarországon is megjelent néhány gyártó (Csomiép, Ornamentika, Agromex).

Öntisztuló betonok

Egészen új fejlesztési eredményeknek köszönhető az öntisztuló betontok megjelenése. Fotokatalízis az újabb varázsszó, fotokatalikus tulajdonsággal bíró speciális cement a világos nappalok fénye segítségével, a légkör káros szennyeződéseit átalakítja olyan anyaggá, melyet aztán az eső lemos.

Szigetelő betonok

Az épületek egyre hatékonyabb szigetelésére egyre jobban növekszik az igény. A duzzasztott agyagkavics adalékon kívül újabb könnyű adalékok jelennek meg, melyek közül talán a habüveg kavics lesz az egyik nagy sikerű könnyűbeton alapanyag.

Betonbútorok

A betonkultúra előretörése a berendezési tárgyaknál is nagy változásokat hozott. A lakáskultúrában feltartozhatatlanul nyomul előre a beton. A falburkolatokon, látványbeton falakon kívül egyre gyakoribbak a beton berendezési tárgyak. Fürdőszobák mosdókagylói, kádjai, hangszórók dobozai, konyhapultok, asztalok egyaránt készülnek betonból. A lakberendező, belső építészettel foglalkozó építészek, iparművészek egyre többször nyúlnak a betonhoz.

Fotóbeton

A beton felületen a mai technikákkal tetszőleges képek jeleníthetők meg. Ez a homlokzati megjelenés is egyre hódít.

BENNMARADÓ TÉRBELI BETONSZALU ELEMEK

A bennmaradó vékony vasbeton elemekkel képzett kétszeresen görbült vasbeton héjaknak az ötvenes években nagy hagyománya volt. Gnädig Miklós vasbeton térlefedése a Vörös Csillag Traktorgyárban, vagy a 31. sz. ÁÉV hűtőtornya készült ilyen szerkezeti megoldással, méghozzá akkor, amikor Pier Luigi Nervi „forrócement" elemeivel az első ilyen szerkezeteket építette. Egy 1954-es drezdai konferencián Gnädig Miklós és Mokk László számoltak be a magyar eredményekről.

A két kiváló magyar szakember bemutatta a végletekig kikönnyített, mindig az adott épület funkcióihoz illeszkedő egyedi, a helyszínen előre gyártott szerkezeteket, például azt a gyöngyösi épületet, amit két évvel ezelőtt zürichi egyetemi oktatók tanulmányoztak, sőt előadás-sorozatuk nyitó fényképévé választották.

A hatvanas-hetvenes évek tömegtermelése gyakorlatilag teljesen leállította az ilyen irányú fejlesztéseket. A nyolcvanas évek második felétől elkezdődtek az első próbálkozások a szálbetonok alkalmazására, majd a 21. század elején már a textilerősítésű beton lemezek és héjak alkalmazása is az előtérbe került.

ELŐRE GYÁRTOTT SZERKEZETEINK 2010-TŐL

Az utóbbi évek legnagyobb magyarországi magasépítési beruházásai az autógyárak. A Mercedes kecskeméti gyárának egyik első objektuma a lakkozó épület. 2010 tele megnehezítette az építést. A részben előre gyártott főtartókat középen alá kellett támasztani, mert csak a monolit beton megszilárdulása után váltak teljes teherbírásúvá.

A kész szerkezeten gyakorlatilag nem ismerhető fel az építési technológia, felszínes szemlélő az egész szerkezetet monolit vasbeton szerkezetnek tekintheti.

szalbeton-vizsgalatok-web

HOL TARTUNK MA?

Mintha mindent elrontottunk volna. A nagyberuházások politikai döntések alapján indulnak. Megszületik a látványterv, a bekerülési összeget durva becsléssel határozzák meg. A tartószerkezet-tervezés AXIS véges elem szoftver futtatása minden mennyiségben.

A tervellenőrzés csak azt vizsgálja, megfelelő-e a teherbírás, az alakváltozási korlátok teljesülnek-e, de hogy egyáltalán menynyire sikerült az optimális megoldást megtalálni, az nem témája a tervellenőrzésnek.

Versenyeztetés? Mintha az egyedüli cél a kivitelezők megkopasztása lenne. Szinte természetes, hogy a tervezettnél magasabb összegűek az ajánlatok. Jöhet a második kör, az „olcsóbbítás".

Partnerség? Ez ma még ismeretlen a mai magyar építési gyakorlatban. Elindultak a stadionépítések. De jó lenne, ha ismét az ötvenes-hatvanas évek mérnöki alkotásaihoz hasonló nagyszerű építmények valósulnának meg!

Forrás:http://www.magyarepitestechnika.hu/index.php/2014-12/2241-betonbol-koenn...